Előszó
„A stand-up comedy olyan szórakoztató műfaj, amelyben a humorista egyedül, többnyire kellékek nélkül, közvetlenül a közönséghez szólva adja elő műsorát. Az előadó rendszerint gyors tempóban rövid, humoros történeteket mesél, illetve vicceket, villámpoénokat süt el. A hallomásból innen-onnan összeszedett vagy saját maga által kitalált történeteket ismerőseire-rokonaira vonatkoztatja, de gyakori az is, hogy önmagát helyezi ezekbe, mivel a személyes élmény egyes szám első személyben előadva nagyobb hatást kelt.”
Az első stand-up-os az ősember volt
Valószínűleg az első „fekete humort” az ősember követte el, amikor nem a mamutot verte agyon, hanem a mamutot agyonverő ősembert…
Én így képzelem el a szituációt: Ungalanga agyonver egy mamutot. Barátja ott áll mellette, de neki nem sikerült semmit sem agyonvernie… „Nézd már oda Ungalanga, ott egy másik mamut!” Ungalanga miként feltekint, „kedves barátja” őt veri hókon!
Igen, innentől számítjuk a háborút is, ami ugye sokszor hordozza magában a fekete humort…
Sajnos!
Humor az ókorban - „Avagy vak küklopsz is talál szemet.”
Arkhesztratosz a „Fényűző élet”-ben ad tanácsokat humorosan. De itt említeném meg Homérosz, Theognisz és Hésziodosz egyedi humorát is… S azt is tudhatjuk, hogy a görög színházak nem spóroltak a humorral, mivel az irónia és a szatíra görög eredetű…
"A humor és a filozófia közös szellemi tőről fakad...” Mind a bölcselet, mind a vicc azt akarja elérni, hogy összezavarodjunk a dolgok állását illetően, hogy a feje tetejére álljon a világ!

(Forrás: – Scultura - Archestratus mellszobra)
Humor Jézus idején – avagy a kereszténység sem nélkülözte
Mikor Jézus egyszer egy rómaiak által megszállt idegen vidéken haladt át, az egyik város határában a temető felől „démonoktól megszállott ember jött szembe vele”. A bibliai elbeszélés szerint sírboltokban lakott, és még lánccal sem tudták fogva tartani. Senkinek sem sikerült megfékeznie. Jézus mikor meglátta, megkérdezte tőle: „Mi a neved?” „Légiónak hívnak – válaszolta –, mert sokan vagyunk.”
(Mondjuk ebben az a humoros, hogy ezen idézetet Balog Zoltán tollából találtam, aki maga is lejáratta a kereszténységet… Akkor ez most irónikus?!)
Humor a középkorban – avagy Shakespeare örök
A humor koronázatlan királya Williams Shakespeare!
Hogy is volt Hamlet monológja?
„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;”
Hát, ha ebben valaki nem fedezi fel a humor keserédes ízét, akkor az az ő baja!
Számtalan műben sziporkázik a Mester, hogy más ne említsek: A makrancos hölgy, Vízkereszt vagy amit akartok, A Szent-Iván éji álom, Sok hűhó semmiért, Tévedések vígjátéka…
(Forrás: - Hungarian Electronic Library)
(Jó olvasást!)
A magyar stand-up 1907-ben kezdődött, csak akkor még nem tudták, hogy az…
Jogosan vetődik fel a kérdés az előző részben foglaltak alapján, hogy „De mi ebben a stand-up?”
A bevezetőben arra próbáltam utalni, hogy a stand-up alapja a humor…
A stand-up comedy gyökereit 19. századra teszik, származását az Egyesült Államokhoz és az Egyesült Királysághoz csatolják. Vásárokban, varietékben és cirkuszokban fellépő viccmesélő figurákra és bohócokra vezetik vissza.
Nálunk, az első említettként Hofit hozzák fel, ami alapvető hiba!!! (Nem Hofi miatt…)
Az első igazi pesti kabaré a Bonbonnière volt, amely 1907. március elsején nyílt meg Fővárosi Cabaret Bonbonnière néven a Teréz körút 28. szám alatt. Első jelentős konferansziéja Nagy Endre volt!
Azaz Nagy Endre volt az első, igazi stand-up-os!
Miért is?! Csak gondoljunk vissza a „stand-up” megfogalmazására…
„humorista egyedül, többnyire kellékek nélkül, közvetlenül a közönséghez szólva”
A mai Dumaszínházban is egyedül áll a pódiumon az előadó. Kellékeket csak ritkán használ. Az előtte ülő és fogyasztó vendégeket szórakoztatja. A Bonbonnière-ben asztalok voltak elhelyezve, melletük székek, a vendégek fogyasztottak, a „stand-up”-os (konferanszié) egy kis pódiumon állt és rövid, humoros történeteket mesélt, illetve vicceket, villámpoénokat sütött el!
Ergo, ugyanaz!
https://oszmi.hu/hu/hirek/honap-mutargya/nagy-endre-es-pesti-kabare-aranykora
Itt érdemes megemlíteni, hogy 1912-ben egy vékony, fiatal író odament Nagy Endréhez az egyik délután a Bonbonnièreben.
A fiatal író: „Nagy Úr! Hoztam egy bohózatot!”
Nagy Endre – akkor már sztárként – „lenézett” a vásott kölyökre, aki ekkor volt 25 éveske…
Nagy Endre: „Na, mutassa akkor!”
Nagy Endre végigolvasta, majd az utolsó lapnak a sarkára ráírt valamit és visszaadta…
A fiatal író kétségbeesetten kérdezte Nagy Endrét: „Nagy Úr! Ennyire rossz volt?!”
Mire Nagy: „Taknyos! Olvassa már el mit írtam az utolsó lap sarkára…”
Ez állt rajta: „Ennek a fiatal kölyöknek a pénztár fizessen ki 20 pengőt! Este ezzel a bohózattal lépek fel!”
Ez a fiatal kölyök nem más volt, mint Karinthy Frigyes, a magyar humor koronázatlan királya!
Első írása itt debütált a Bonbonnièreben, Nagy Endre közvetítésével…
(Forrás: Budapesti Cabaret-Színház (Bonbonnière) 1907. november havi műsora Lelőhely: PIM-OSZMI, Kisnyomtatványtár, 279/e sz. pall., Nagy Endre aláírásával)
Volt-e stand-up 1945 és 2003 között, mert az első Dumaszínház csak 2003-ban nyílt meg Budapesten, a Godot Kávéházban?!
Talán azt jó tisztázni – a szerény meglátásom szerint a kettő ugyanaz -, hogy a mai stand-uposok előtt azokat az előadókat, akik egyedül állnak a pódiumon, kellékeket csak ritkán használnak és az előtte ülő vendégeket szórakoztatják, ebben az időszakban konferansziénak vagy humoristának nevezték, s nem stand-uposoknak!
Az egyik ilyen csodálatos személy Arkagyij Rajkin orosz származású szovjet színművész és konferanszié volt, aki kitűnően beszélt magyarul!
Ugye, hogy semmisem mond neked a neve…
De ha azt mondom, „A nyúúúúllll belehárápott a medve fenekebe!” vagy „Válámi ván, dé ném áz igázi!”…
Talán így már egy kicsit ismerősebb?!

(Forrás: Stapm.ru - 90-летие со дня рождения Аркадия Исааковича Райкина (1911—1987))
Arkagyij Rajkin -- Valami van
https://www.youtube.com/watch?v=xIbRpfD69fc
Arkagyij Rajkin - Összeültek az állatok
https://www.youtube.com/watch?v=023QW2GVkYY
Arkagyij Rajkin – Tűzoltóság
https://www.youtube.com/watch?v=orFn84DCKBc
Egy másik csodálatos konferansziénk – Rajkin barátja – volt Kellér Dezső! Védjegyévé vált jellegzetes tartása, a jobb kézzel a színházi függönybe kapaszkodó konferálás. Stílusa enyhén csipkelődő, finoman gúnyolódó volt. Konferanszaiban nemegyszer komoly társadalmi, kényes politikai problémákat érintett. Mondatai mögött mindig meghúzódott az irónia, a sorok között gyakran többet elrejtve, mint amennyit kimondva.
Kellér Dezső – Fülmonológ
https://www.youtube.com/watch?v=uZzmJjkuIVI
Kellér Dezső - Hol szorít a footballcipő?
https://www.youtube.com/watch?v=z1wIFVzb5FU
Kevesen tudják, hogy Kellér Dezsőtől származik a „maszek” szó, amit a magánszektor szóösszetételből kreált és a mai napig használjuk. S manapság is szállóige Salamon Béla bácsi jelmondata: „Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni...”
Igazán méltatlan lenne, ha két emberről nem emlékeznék meg!
Az egyik Alfonzó, a másik Hofi!
Alfonzó, azaz Markos József (született Markstein József) egy méltatlanul elfeledett, de egyben csodálatos ember! A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Volt ő az Arizona varieté parkett-táncosa, összeverekedett egy Festetics gróffal a Kék Egér mulatóban, Olaszország mozivarietéiben együtt játszott Marcel Marceau és a fiatal Louis Armstronggal…
Hazatérve, jó ideig Rodolfo partnere volt a Fővárosi Nagycirkuszban. 1956 nyara után ismét külföldre ment, Bécsben és Belgiumban lépett fel, többek közt Totò és Vittorio De Sica mellett, dolgozott Jacques Tati gagmanjeként is. Itt érhet vád, mert Alfonzó igazából parodista volt, töménytelen humorral, s csak kevés köze volt a stand-upoláshoz… Azért erre is volt példa, csak kevés maradt fönt belőle a videomegosztókon…
„Hofi előtt úgy hat, mint Aiszkhülosz Szophoklész előtt…”– írta Alfonzó művészetéről Kornis Mihály.

(Forrás: FORTEPAN - Alfonzó egy kabaréjelenetben, 1964)
Egy kevésbé ismert Alfonzó jelenet - Alfonzó és a talponálló
https://www.youtube.com/watch?v=F-UgAFPQam8
Egy másik kevésbé ismert - Alfonzó - A lapozóművész (partnere: Darvas Ferenc, zongoraművész)
https://www.youtube.com/watch?v=iZl2You0EFM
Bocsájtson meg nekem a kedves olvasó, hogy Hofi művész úrra itt most nem térek ki, holott imádom!
Oka egyszerű! Hofi olyan népszerű még manapság is (hál’ Istennek, Istennek van humora!), hogy inkább az „elfeledettekre” irányulnék…
Az örök csillagot, a „hátraállítottat”, a „méltatlanul elfeledettet” szeretném bemutatni, mert számomra mindig is ő volt az intellektuális humor fő forrása!
Nem más ő, mint Sándor György!
Első önálló előadóestje 1965-ben volt az Egyetemi Színpadon, „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Én – emlékszem pontosan rá, 1981-ben, pedig csak 17 éves voltam -, a diósgyőri Művelődési Házban láttam először a Lukasóra című önálló előadásával, de örökre a szívembe véste magát…
Ő volt az, aki ki merte vinni a humor az utcára, s varázsolt…
Kedves emlékem, amikor néhány évvel ezelőtt találkoztam vele a Batthyány téri metró aluljárójában…
Ráköszöntem: „Üdvözlöm, művész úr! Hogy van?!”
Mire ő szerényen: „Köszönöm! Nagyon jól! De kérem szépen, ne árulja el senkinek!”
Létezik ettől csodálatosabb intellektuális humor?!
(Forrás: Stekovics Gáspár - Sándor György portré)
Sándor György – Lyukasóra
https://www.youtube.com/watch?v=zUISQoztrt8
Sándor György - El vagyok tévedve (utcai játékok - 1988)
https://www.youtube.com/watch?v=Gvyyf-tzqEo
Sándor György - A taxis
https://www.youtube.com/watch?v=K6f3hsLBxhc
Sándor György - A Sándorgyuri (2019)
https://www.youtube.com/watch?v=VEG36sxq_z4
Itt most megszakítanám a fonalat…
Nem azért teszem, mert nincs még számtalan híres humoristánk (stand-uposunk), akiket boldogan méltatnék!
Hanem 2024. 12. 31-én 16:30-at írunk, s közeledik a Szilveszter…
„De akkor mégis miért kapott az egészhez?!” – kérdezhetné jogosan az olvasó…
Sajnos! A mai szép napon, amikor helye lenne ezeknek a humoristáknak (stand-uposoknak), közülük vajmi keveset - inkább semmit - láttam a médiák (TV, rádió) műsorkínálatában, ami a mai napra lett kiosztva…
Talán ezzel a múltidézéssel, a hozzácsatolt videókkal könnyet tudok csalni az olvasók szemébe, mert ezeken a humorokon csak úgy lehet nevetni, hogy az kicsordul!
A magyar humor örök! – a szerző
Örömteljes Szilvesztert és Boldog új évet!